Családállítás & Személyiségintegráció

Klasszikus családfelállítás és személyiségintegrációs állítás a gyakorlatban

A családfelállítást leginkább a család- vagy klánleképezés szó értelmében írhatjuk le. (A klán, azaz a kibővített család fogalmáról ITT olvashatsz.)

Ha családfelállítást kérsz, vezető és a csoport segítségével, képet kapsz a családrendszeredről. Az állítás során képviselők jelenítik meg a családtagjaidat, és érzékelhetővé válnak az őket összekötő erők. Ezáltal  megláthatod, hogy milyen kiegyenlítetlenség az,visszatart, vagy ki helyett élsz boldogtalan életet. A tudatosulás magában hordozza a változtatás lehetőségét.

Milyen a családfelállítás a gyakorlatban?
Egymás számára idegen emberek gyűlnek össze egy teremben. Leülnek körben, és mindenki a csoportvezetőre figyel, aki röviden összefoglalja, hogy mi is fog történni. Majd elkezdődik maga a családfelállítás.
Amikor te következel, odaülsz a csoportvezető mellé, és elmondod, mi a problémád. Pl.: nagyon nehezen tudsz párkapcsolatot kialakítani, pedig szeretnél már családot. A vezető talán kérdéseket tesz fel a problémád pontosabb meghatározása érdekében (pl.: Nem mersz senkit közel engedni magadhoz?), vagy a családodban korábban történt eseményekkel kapcsolatban (pl.: Volt a szüleidnek a házasságuk előtt komoly párkapcsolata?).
Ezután a csoporttagokból képviselőket választasz ki a vezető által meghatározott családtagok képviseletére. Pl.: az édesanyád, az édesapád és saját magad helyett. Ők felállnak, te pedig odamész a hátuk mögé, a vállukra teszed a kezed, és megnevezed őket egyesével pl.: Te vagy az édesanyám. Majd elvezeted mindegyiküket a körön belül egy általad kiválasztott helyre. Ezután visszaülsz a vezető mellé. (Ez csak egy lehetséges mód a felkérésre, más lehetőségek is vannak… De ezt majd mondja neked az állításvezetőd.) 
Ilyenkor egy ideig csönd következik. A beállított képviselők rövid idő múlva lassan megváltoztatják eredeti testhelyzetüket, pl. valamelyik a föld felé néz; egy másik lehet, hogy elfordul, vagy el is lép. A felvett testhelyzetek megmutatják a képviselt személyek egymáshoz és esetleg egy jelen nem lévőhöz való viszonyát. Te mindezt kívülről nézed. A vezető ekkor általában megkérdezi a képviselőket, hogy mit éreznek. Ilyenkor ilyeneket hallhatsz pl.: félek, szomorú vagyok, fáj a fejem, dühös vagyok a férfira, nem tudok ránézni arra a személyre. Aztán a vezető kérheti, hogy még más személyeknek is válassz képviselőt; és lehet, hogy a bent álló képviselők elhelyezkedését vagy testhelyzetét megváltoztatja (pl.: elfordít, távolabb állít valakit valakitől, vagy lefektet valakit a földre, megkér valakit, hogy nézzen egy másik személy szemébe); és néhány mondatot mondat ki velük.
Mindeközben te a székeden ülve látod, hogy pl.: az édesanyád haragszik az édesapád korábbi szerelmére, akire édesapád néz, és a te képviselőd könnyes szemmel megöleli édesapád volt szerelmét, akiről te sohasem hallottál. A képviselőkben lehet, hogy mély érzelmek törnek fel, és akár sírhatnak is. Ugyanez megtörténhet veled, sőt a többi csoporttaggal is, akik a megjelenített képen kívül ülnek. A vezető egy idő múlva megkérdezi, hogy „beállsz”-e a saját helyedre. Ekkor helyet cserélsz azzal, aki eddig téged helyettesített, és ő leül. A vezető pedig neked fog instrukciókat adni arra, hogy mit mondj pl.: Te is hozzánk tartozol, de nekem az anyu az igazi! vagy mit csinálj pl.: hajolj meg az őseid sorsa előtt. Ezek a mondatok és mozdulatok olyanok, mint egy szertartáson. Majd a végső kép kialakítása és a segítő mondatok elhangzása után a vezető leállítja az állítást. A képviselők és te is visszaülsz a helyedre, a könnyek felszáradnak.
Kis szünet után valaki más ül a vezető melletti székre, és lehet, hogy téged választ ki pl.: a dédnagymamája helyett. És te megérzed a dédnagymama érzéseit, akár sírsz is az ő helyében állva.
Egy következő állításnál a vezető pl.: lehet, hogy egyszerűen lefektet a földre, anélkül, hogy megmondaná, kit képviselsz, és később kiderül, hogy pl.: az állítást kérő nagypapájának a katonatársát személyesíted meg, aki elesett a háborúban.

Ha személyiségintegrációs állításra jössz, akkor az élményed alapvetően hasonló, de az eszköztár annyiban gazdagodik, hogy a kérdés, cél pontosítása és az oldás időpontja és helye teljesen pontosan, kineziológiai izomteszt segítségével dől el. Az állítás során, ha valahol esetleg bizonytalanság van, akkor a vezető szintén izomtesztet alkalmaz annak eldöntésére, hogy például be kell-e még hívni valakit, “mennünk kell-e még valahová”. 
Van-e engedélyünk itt és most, ezekkel a résztvevőkkel ezért a célért dolgozni. Ilyen módon egy plusz biztonsága van az állítást kérőnek. 

A másik különbség, hogy lesz lehetőség egyes esetekben a feltoluló érzelmek erőteljesebb kifejezésére, megfogalmazására, ami a klasszikus családállításban nem szokott előfordulni. 

És végül nagyon fontos különbség, hogy – éppen a kineziológiai eszköztár miatt – nem csak a személyes vagy a generációs térben, hanem más terekben is dolgozni tudunk. Pontosan ki tudjuk választani egy konkrét inkarnáció vagy más dimenzió, akár egy párhuzamos élet terét – azt a történetet, ahol a problémád optimális gyógyulási lehetősége rejtőzik. Vannak olyan speciális állítások, amikkel modellezni tudunk testen belüli folyamatokat, vagy átfogó módon tudjuk áttekinteni jelenlegi állapotodat. (Pl. asztro állítás, vagy belső szerepszemélyiségek megjelenítése). Feltárhatunk és oldhatunk magzati, vagy születési traumákat, vagy összhangba hozhatjuk életed fordulóit. Beletekinthetünk kollektív folyamatokba, és néha szükség van szembesülni egy betegséggel, a sorssal vagy más, embernél nagyobb minőségekkel.

Mégis, összességében a lényeg ugyanaz: megtalálni saját életed áramát, a családból jövő erőt. 

Az érzések erősek lehetnek, de azért vannak a képviselő társak, hogy átsegítsenek a nehezén. Amikor te vagy a segítői szerepben , akkor pedig te viszonzod ezt, anélkül, hogy túlságosan megkavarna az élmény – hiszen képviselő vagy, nem személyes történetedet éled. Másrészt pedig mégis, valahol, mélyen, a lelkedben igenis odakapcsolódsz a képviselői feladataidhoz: mert észreveszed, hogy olyan feladatokat kapsz majd, amik nagyon is érintenek. 

A nap zárása többféleképpen történhet: záró körrel, záró meditációval. De fontos, hogy nem szükséges és nem is javasolt a tapasztaltak megbeszélése, részletes kitárgyalása. Engedni kell az energiákat hatni. 

 

Szeretettel várlak családállításra! 

Bottyán Katalin

személyiségintegrációs állításvezető

Regisztráció: szemelyisegintegracios.allitas@gmail.com

Csatlakozhatsz hozzám a Facebookon: https://www.facebook.com/csaladallitasesszemelyisegintegracio

Olvashatsz más témájú cikkeket, nézegetheted a képeimet a másik blogomon: http://bottyankatalina.blogspot.hu/

Vagy követhetsz az Instagramon: https://www.instagram.com/csaladallitas/

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!